A következő levelet nagy erőfeszítések árán fordítottuk le németről magyarra tekintettel arra a nehézségre, hogy egynéhány esetben német szavak helyett szlovén kifejezéseket kellett megfejtenünk...
Tisztelt Frakcióvezető úr! Kedves Manfred!
Nehéz szívvel írom ezt a levelet. Igazán nehéz szívvel - a lehető legőszintébben mondom. Sokat tanakodtam a napokban, hetekben, talán már hónapok óta fogalmazódik bennem az, ami kikívánkozik belőlem, belőlünk, így papírra vetem. Bízom benne, hogy kézírásomat elolvasnod nem lesz nehéz, tudom, egy kicsit csúnyán írok, általános iskolában sem kaptam szépírásra olyan jegyeket, amelyekre büszke lehetnék. De hát senki sem tökéletes.
Figyeltem mostanában a fejleményeket a Pártban, látom, hogy mennyi vita van a Viktorral. Neked, gondolom, nem kell bemutatnom. Szereti a focit, a kolbászt, a gyermekeit, és a családját. Egy igazi családbarát ember, és senkit sem hagy az út szélén, ezt hangosan is kimondta pár évvel ezelőtt, én mégiscsak hiszek neki.
Beszélgettünk otthon a barátaimmal, politikustársakkal, persze csak a sajátjainkkal, mert a többiek nem nyitottak, hiába mi kormányozzuk ezt a gyönyörű szlovén földet. Tudom, hogy nagy vitátok van Viktorral, de meg kell értened, hogy nekem sokat segített a legutóbbi választáson. Ideküldte az Árpádot is, tudod a Habony, igen sokat tett bele abba, hogy ott legyünk most, ahol. Ez persze maradjon köztünk - bár néhány magyar újság lehozott valami összeesküvés-elméletet. Mi nem foglalkozunk vele, nekünk fontosabb Szlovénia megvédése.
Mert, Manfred, mi is azt látjuk, hogy jönnek a migránsok. Megállíthatatlanul. Jó, néha mi is csalunk kicsit a statisztikákon, de hát Churchill óta tudjuk, hogy csak abban a statisztikában szabad hinni, amit annak készítője hamisít. Nem volt egy marha az öreg Winston, meg kell hagyni.
Manfred, a mi országunk közül sokakkal beszélgetek, hiszen a nép szava szent, annak mentén lehet csak sikeresen kormányozni. Ars poetica-nk nem is lehetne más, mint hogy egy mindenkiért, mindenki egyért. Tudom, elcsépelt kicsit, de könnyen eladható. Szerintem érted te is, mégiscsak egy célért küzdünk - megállítani a bevándorlást, amit Soros György intézett el suttyomban. Biztos hallottál róla te is, ő is magyar, mint Viktor, állítólag még a rendszerváltozás idején támogatta is Viktor külföldi tanulmányait.
Szóval ahogy említettem, sok polgártársammal szoktam beszélgetni, például legutóbb bementem egy zöldségesboltba, a Vitaminček-be (cím: Kržičeva ulica 7, 1000), kb negyed órára van a Parlamenttől a 6-os busszal, igazán könnyű megtalálni. Na itt dolgozik például a Maša, rendes lány, mindig kicsit kevesebbet mér az almából, nem mintha szükségem lenne rá, de mégiscsak tisztel, és néha még meg is nevettetem - állítólag jó a humorom is, de erről még nem készítettünk közvélemény-kutatást, talán felkérem a szomszéd Žiga-t a feladatra.
Maša példának okárt el szokta mondani, hogy már nem egy migráns tért be az üzletbe az elmúlt időben, és rendre elcsennek néha egy-két uborkát vagy pár szem paradicsomot. Még olyanra is sor került egyszer, hogy egy kiló hagymát rejtett el valamelyik egy Adidas-kabát belső zsebébe, miközben egy másik szelfit készített Maša-val az akkor legújabb iPhone-jával. Nem tudott mit tenni, hagyta. Félt. Megkérdezte tőlem, hogy mégis ha ennyire szerencsétlenek ezek, miből telik nekik csúcsmobilra, hagymára pedig nem? Milyen világot élünk, Manfred?
Maša nem akar olyan világban élni, ahol szabadon mozoghat mindenféle bevándorló egy EU-s országban. Egyetértek veled, hogy meg kell védeni közös értékeinket, de meg kell védeni Maša-t is a hagymatolvajoktól.
Éppen az ilyen és ehhez hasonló tapasztalások miatt, Manfred, a pártvezetéssel egyetértve arra jutottunk, hogyha Viktort és a Fideszt kizárjátok a Néppártból, teret engedtek a zöldségtolvaj bevándorlóknak. Szeretném felhívni a figyelmedet arra, hogy a közös értékeinket képezik a megtermelt javak is.
Én mindig azt mondtam, függetlenül attól, hogy épp kommunista voltam vagy jobboldalról beszéltem, hogy az országot meg kell védeni. Ha az általatok kijelölt úton haladunk tovább, példának okáért a 6-os busszal, és annak egyik megállójában a Fideszt leszállítjátok, mert nem lyukasztotta ki a buszjegyét, nem fogunk eljutni a bőséget kínáló Vitaminček üzletbe, ahol kedvünkre válogathatunk majd a lédús gyümölcsökből és a rostban gazdag zöldségekből.
Manfred, kérlek, gondoljátok újra odafent, hogy merre szeretnétek menni. Ha a Fidesz nélkül mentek tovább, mi sem kísérhetünk tovább titeket a buszon, kénytelenek leszünk másik menetjegyet váltani egy másik járatra, bár remélem, hogy nem régi szocialista időkből itt maradt buszra szállunk fel. Büdösek, kormosak, ontják magukból a füstöt. Ti sem kívánhatjátok nekünk ezt jó szívvel...
Kérlek, hogy mindenképp küldj majd egy válaszlevelet, lehetőleg nekem címezve, és mindenképpen postán küldd, otthonra, ne a hivatalomba, ott nehéz kihámozni a lényeges leveleket, a titkárnőm is egy nyámnyila alak, nem szeret dolgozni, de hát olyan nehéz manapság rendes titkárnőt találni.
Szívélyes üdvözlettel maradok barátod!
Janez Janša
a Szlovén Köztársaság miniszterelnöke
elnök, Szlovén Demokrata Párt (SDS)
s.k.
